A kötőelemek osztályozási módszere

A kényelem kezelésének és leírásának használatához el kell fogadnia egy bizonyos besorolási módszert. A szabványos alkatrészeket számos általánosan használt rögzítőelem-osztályozási módszer foglalja össze:

1. Osztályozás szakterületünk szerint

A kötőelemek különböző felhasználási területei szerint a nemzetközi kötőelemek két kategóriába sorolhatók: az egyik az általános célú rögzítőelem, a másik a repülőgép-kötőelem. Az általános célú kötőelemek általában szokásos kötőelemek. Az ilyen típusú kötőelemek szabványainak nemzetközivé tétele az ISO/TC2-ben, és a nemzeti szabványok vagy szabványosítási szövetségek égisze alatt különböző országokban jelennek meg. A kötőelemekre vonatkozó kínai nemzeti szabványokat a rögzítőelemek szabványosításával foglalkozó nemzeti műszaki bizottság (SAC/TC85) határozza meg. Ezek a kötőelemek a minőségi rendszer közös meneteit és mechanikai tulajdonságait használják, amelyeket széles körben használnak a gépekben, az elektronikában, a szállításban, a boltokban, az építőiparban, a vegyiparban, a hajózásban és más területeken, de a repülési földi termékekhez és elektronikai termékekhez is. A mechanikai tulajdonságok minősítési rendszere tükrözheti a kötőelemek átfogó mechanikai tulajdonságait, de elsősorban a teherbíró képességet tükrözi. A rendszer általában csak anyagkategóriákra és alkatrészekre korlátozódik, nem korlátozódik meghatározott anyagminőségekre. Szabványos alkatrészek az Ön számára

Az űrrepülési kötőelemeket repülőgép- és űrjárművek rögzítőelemeihez tervezték, ilyen rögzítőelemeket a nemzetközi ISO/TC20/SC4 szabványban kell kidolgozni és hozzárendelni. Kína repülési kötőelem szabványok a rögzítő nemzeti katonai szabványok, repülési szabványok, repülési szabványok együtt. Az űrrepülési kötőelemek főbb jellemzői a következők: a szabványos alkatrészeket az Ön számára biztosítjuk.

(1) A menet MJ menetet (metrikus rendszer), UNJ menetet (birodalmi rendszer) vagy MR menetet alkalmaz.

(2) Szilárdsági és hőmérsékleti osztályozást alkalmaznak.

(3) Nagy szilárdság és könnyű súly, a szilárdsági fokozat általában 900 MPa felett van, 1800 MPa-ig vagy még magasabb.

(4) Nagy pontosság, jó lazulásgátló teljesítmény és nagy megbízhatóság.

(5) Alkalmazható összetett környezetekhez.

(6) Szigorú követelmények a felhasznált anyagokra vonatkozóan. A standard alkatrészek az Ön számára

2. A hagyományos szokásos besorolás szerint

Kína hagyományos szokásai szerint a kötőelemeket csavarokra, csapokra, anyákra, csavarokra, facsavarokra, önmetsző csavarokra, alátétekre, szegecsekre, csapokra, rögzítőgyűrűkre, összekötő satukra és kötőelemekre osztják – szerelvényekre és további 13 kategóriába. Kína nemzeti szabványai ezt a besorolást követték.

3. Aszerint, hogy a szabványos osztályozás fejlesztéseAszerint, hogy a szabványok kidolgozása során a kötőelemeket szabványos és nem szabványos kötőelemekre osztják. A szabványos kötőelemek olyan kötőelemek, amelyeket szabványosítottak és szabványt alkottak, mint például a nemzeti szabványos kötőelemek, a nemzeti katonai szabványos kötőelemek, a repülési szabványos kötőelemek, a repülési szabványos rögzítők és a vállalati szabványos rögzítők. A nem szabványos kötőelemek olyan kötőelemek, amelyek még nem alkottak szabványt. Az alkalmazási kör kiszélesedésével a nem homok kötőelemek általános trendje fokozatosan szabványos kötőelemekké alakul át; Vannak nem szabványos rögzítőelemek is, amelyek számos összetett tényező miatt csak speciális alkatrészként alkalmazhatók.

4. Osztályozás aszerint, hogy a geometriai szerkezet tartalmaz-e menetes elemeket vagy sem

Aszerint, hogy a geometriai szerkezet tartalmaz-e menetes jellemzőket, a kötőelemeket menetes rögzítőkre (például csavarok, anyák stb.) és menetes rögzítőkre (például alátétek, rögzítőgyűrűk, csapok, közönséges szegecsek, gyűrűs hornyos szegecsek stb.) osztják.

A menetes kötőelemek olyan kötőelemek, amelyek menetek segítségével csatlakoznak. A menetes rögzítők további részekre oszthatók.

A menet típusa szerint a menetes kötőelemeket metrikus menetes kötőelemekre, birodalmi egységes menetes rögzítőkre stb.

Az alaptest kialakításának jellemzői szerint a menetes kötőelemeket külső menetes rögzítőkre (például csavarok, csapok), belső menetes rögzítőkre (például anyák, önzáró anyák, magas rögzítőanyák) és belső és külső menetes rögzítőkre (például menetes perselyek) 3 kategóriába sorolják.

A rögzítőelemen lévő menetek helyzeti jellemzői szerint a külső menetes kötőelemeket csavarokra, csavarokra és csapokra osztják.

5. Anyag szerinti osztályozás

Különböző anyagok felhasználása szerint a kötőelemeket szén szerkezeti acél kötőelemekre, ötvözött szerkezeti acél kötőelemekre, rozsdamentes acél kötőelemekre, magas hőmérsékletű ötvözet kötőelemekre, alumíniumötvözet kötőelemekre, titánötvözet kötőelemekre, titán-nióbium ötvözetből készült kötőelemekre és nemfémes kötőelemekre osztják.

6. A fő fröccsöntési folyamat módszer szerinti besorolása szerint

Az alakítási folyamat különböző módszerei szerint a rögzítőelemek felbontható rögzítőkre (például alumíniumötvözet szegecsekre), vágó rögzítőkre (például hatszögletű rúdvágásra és csavarok és anyák megmunkálására) és vágási csomós rögzítőkre (mint például a legtöbb csavar, csavar és magas rögzítésű csavar) oszthatók. A felborulás felosztható hidegre és melegre (melegre).

7. Osztályozás a végső felületkezelési állapot szerint

A végső felületkezelési állapot különbsége szerint a kötőelemeket nem kezelt és kezelt kötőelemekre osztják. A nem kezelt kötőelemek általában nem esnek át semmilyen különleges kezelésen, és a formázási és hőkezelési folyamatok elvégzése után a szükséges tisztítás után raktárba helyezhetők és szállíthatók. A kötőelemek kezelése, a felületkezelés típusa a kötőelemek felületkezelése fejezetben részletezve. A horganyzott kötőelemek után horganyzott kötőelemeknek, a kadmiummal bevont kötőelemek után kadmiumozott kötőelemeknek, a kötőelemek oxidációja után a kötőelemek oxidációjának nevezzük. És így tovább.

8. Osztályozás erősség szerint

A különböző erősségek szerint a kötőelemeket kis szilárdságú kötőelemekre, nagy szilárdságú kötőelemekre, nagy szilárdságú kötőelemekre és ultranagy szilárdságú kötőelemekre 4 kategóriába sorolják. A kötőelemipar megszokta a 8,8 alatti osztályú vagy a 800 MPa-nál kisebb névleges szakítószilárdságú kötőelemeket, az úgynevezett kis szilárdságú kötőelemeket, a 8,8 és 12,9 közötti osztályú mechanikai jellemzőket vagy a 800 MPa-1200 MPa közötti névleges szakítószilárdságot, a névleges szakítószilárdságú kötőelemek névleges szakítószilárdságát nagy szakítószilárdságként ismert. 1200 MPa-1500 MPa a nagy szilárdságú kötőelemekként ismert kötőelemek között, a névleges szakítószilárdság nagyobb, mint az ultra-nagy szilárdságú kötőelemek 1500 MPa-nál.

9.Esetben a munkaterhelési osztályozás jellegét

A munkaterhelés jellegének különbsége szerint a kötőelemek két kategóriába sorolhatók: húzó és nyíró típus. A húzó kötőelemek főként húzó terhelésnek vagy húzó-nyíró kompozit terhelésnek vannak kitéve; nyíró kötőelemek főként nyíróterhelésnek vannak kitéve. A húzó kötőelemek és a nyíró kötőelemek a névleges rúdátmérő tűrésben és a menetes kötőelemek menethosszában, stb. Vannak különbségek.

10. Osztályozás a szerelési működés követelményei szerint

Az összeszerelési műveleti követelmények különbségei szerint a kötőelemeket egyoldalas csatlakozórögzítőkre (vagy más néven vakcsatlakozó-rögzítőkre) és kétoldalas csatlakozási kötőelemekre osztják. Az egyoldalas csatlakozási rögzítőket csak az egyik oldalra kell csatlakoztatni a művelet befejezhető összeszerelés.

11. Osztályozás aszerint, hogy a szerelvény szétszedhető-e vagy sem

Aszerint, hogy a szerelvény szétszerelhető-e vagy sem, a rögzítőelemeket eltávolítható és nem eltávolítható rögzítőkre osztják. Az eltávolítható rögzítőelemek olyan rögzítőelemek, amelyeket szét kell szerelni, és az összeszerelés után a használat során szétszedhetők, például csavarok, csavarok, általános anyák, alátétek stb. A nem levehető kötőelemek az összeszerelésre utalnak, a folyamat során és annak rögzítőelemei nincsenek szétszerelve; szét kell szerelni, az ilyen típusú kötőelemek is szétszerelhetők, de gyakran kötőelemekhez vezetnek, vagy a rendszerhez fűződő linkeket nem lehet újra felhasználni, mert a kötőelemek megsérülnek, beleértve a különféle szegecseket, magasan rögzítő csavarokat, csapokat, magas rögzítőanyákat stb.

12. Műszaki tartalom szerint kategorizálva

A különböző műszaki tartalom szerint a kötőelemek 3 szintre vannak osztva: low-end, mid-end és high-end. A kötőelem-ipar megszokta, hogy a legmagasabb jelölési pontosság nem haladja meg a 7-et, szilárdsága kisebb, mint 800 MPa, az általános célú anyagokból készült kötőelemek úgynevezett low-end kötőelemek, az ilyen kötőelemek műszakilag kevésbé bonyolultak, alacsonyabb technológiai tartalommal és kisebb hozzáadott értékkel rendelkeznek; lesz a legmagasabb jelölési pontosság 6 vagy 5, szilárdság 800 MPa és 1200 MPa között, az anyag bizonyos követelményeket támaszt a középkategóriás rögzítőelemekként ismert kötőelemekkel szemben, amelyek bizonyos mértékű műszaki nehézséggel, kötőelemekkel és egyéb műszaki tartalommal rendelkeznek. A kötőelemek bizonyos műszaki nehézségekkel, bizonyos műszaki tartalommal és hozzáadott értékkel rendelkeznek; a legmagasabb jelölési pontosság, több mint 5 szint, vagy szilárdság több mint 1200 MPa, vagy kifáradás elleni követelmények, vagy hőmérséklet-kúszás elleni követelmények, vagy speciális korróziógátló és kenési követelmények, például speciális anyagból készült rögzítőelemek, úgynevezett high-end kötőelemek, az ilyen kötőelemek műszakilag nehézkesek, magas műszaki tartalommal és hozzáadott értékkel rendelkeznek.

A kötőelemek kategorizálására sok más módszer is létezik, például a kötőelemek fejszerkezete szerinti osztályozás stb., amelyeket nem kell felsorolni. Az anyagok, berendezések és folyamatok, és így tovább folytatja az innovációt, az emberek azon alapulnak majd, hogy új kötőelem-besorolási módszereket kell előterjeszteni.


Feladás időpontja: 2024. szeptember 11