A kényelem kezelésének és leírásának használatához egy bizonyos osztályozási módszert kell alkalmazni. A szabványos alkatrészeket számos általánosan használt rögzítőelem-osztályozási módszer foglalja össze:
1. Osztályozás a szakterületünk szerint
A kötőelemek különböző felhasználási területei szerint a nemzetközi kötőelemek két kategóriába sorolhatók: az egyik az általános célú kötőelemek, a másik a repülőgépipari kötőelemek. Az általános célú kötőelemek általában a hagyományos kötőelemek. Az ilyen típusú kötőelem-szabványokat az ISO/TC2 nemzetköziesítésével fejlesztették ki, és különböző országokban a nemzeti szabványok vagy szabványügyi szövetségek égisze alatt jelentek meg. Kína nemzeti kötőelem-szabványait a Rögzítőelem-szabványosítási Nemzeti Műszaki Bizottság (SAC/TC85) határozza meg. Ezek a kötőelemek közös meneteket és mechanikai tulajdonságokat alkalmazó osztályozási rendszert használnak, széles körben használják a gépekben, az elektronikában, a szállításban, az üzletekben, az építőiparban, a vegyiparban, a hajózásban és más területeken, de repülőgépipari földi termékekhez és elektronikai termékekhez is. A mechanikai tulajdonságok osztályozási rendszere tükrözheti a kötőelemek átfogó mechanikai tulajdonságait, de főként a teherbírást tükrözi. A rendszer általában csak anyagkategóriákra és alkatrészekre korlátozódik, nem korlátozódik meghatározott anyagminőségekre. Szabványos alkatrészek az Ön számára.
A repülőgépipari rögzítőelemeket repülőgépipari járművek rögzítőelemeihez tervezték, ilyenek például a nemzetközi ISO/TC20/SC4 szabványban kidolgozott és hozzárendelt rögzítőelem-szabványok. Kína repülőgépipari rögzítőelem-szabványai a rögzítőelemek nemzeti katonai szabványai, a repülési szabványok és a repülőgépipari szabványok együttesen. A repülőgépipari rögzítőelemek főbb jellemzői a következők: a szabványos alkatrészeket az Ön számára biztosítjuk..
(1) A menet MJ menetet (metrikus rendszer), UNJ menetet (császári rendszer) vagy MR menetet alkalmaz.
(2) Szilárdsági osztályozást és hőmérsékleti osztályozást alkalmaznak.
(3) Nagy szilárdságú és könnyű, a szilárdsági fokozat általában 900 MPa felett van, akár 1800 MPa vagy akár magasabb is.
(4) Nagy pontosság, jó kilazulásgátló teljesítmény és nagy megbízhatóság.
(5) Alkalmazkodóképes komplex környezetekhez.
(6) Szigorú követelmények a felhasznált anyagokkal szemben. A szabványos alkatrészek az Ön számára
2. A hagyományos, szokásjog szerinti osztályozás szerint
Kína hagyományos szokásai szerint a rögzítőelemeket csavarokra, csapokra, anyákra, csavarokra, facsavarokra, önmetsző csavarokra, alátétekre, szegecsekre, csapokra, rögzítőgyűrűkre, összekötő satukra és rögzítőelemek – szerelvényekre, valamint további 13 kategóriára osztják. Kína nemzeti szabványai ezt az osztályozást követik.
3. Attól függően, hogy a szabványos osztályozás kidolgozásaA szabványok kidolgozása szerint a rögzítőelemeket szabványos és nem szabványos rögzítőelemekre osztják. A szabványos rögzítőelemek olyan rögzítőelemek, amelyeket szabványosítottak és szabványt alkottak, mint például a nemzeti szabványú rögzítőelemek, a nemzeti katonai szabványú rögzítőelemek, a repülési szabványú rögzítőelemek, a repülőgépipari szabványú rögzítőelemek és a vállalati szabványú rögzítőelemek. A nem szabványos rögzítőelemek olyan rögzítőelemek, amelyek még nem alkottak szabványt. Az alkalmazási kör bővülésével a nem szabványos rögzítőelemek általános trendje fokozatosan szabványt alkot, és szabványos rögzítőelemekké alakul; vannak olyan nem szabványos rögzítőelemek is, amelyeket számos összetett tényező miatt csak speciális alkatrészként lehet alkalmazni.
4. Osztályozás aszerint, hogy a geometriai szerkezet tartalmaz-e menetes elemeket vagy sem
Attól függően, hogy a geometriai szerkezet tartalmaz-e menetes elemeket, a rögzítőelemeket menetes rögzítőelemekre (például csavarok, anyák stb.) és nem menetes rögzítőelemekre (például alátétek, rögzítőgyűrűk, csapok, közönséges szegecsek, gyűrűs hornyú szegecsek stb.) osztják.
A menetes kötőelemek olyan kötőelemek, amelyek menet segítségével hoznak létre csatlakozásokat. A menetes kötőelemek tovább oszthatók.
A menet típusa szerint a menetes rögzítőket metrikus menetes rögzítőkre, angolszász egyenletes menetes rögzítőkre stb. osztják.
Az alaptest kialakításának jellemzői szerint a menetes rögzítőket külső menetes rögzítőkre (például csavarok, csapok), belső menetes rögzítőkre (például anyák, önzáró anyák, nagy rögzítőerejű anyák) és belső és külső menetes rögzítőkre (például menetes perselyek) osztják 3 kategóriába.
A rögzítőelemek meneteinek helyzeti jellemzői szerint a külső menetes rögzítőket csavarokra, anyákra és csapokra osztják.
5. Anyag szerinti osztályozás
A különböző anyagok felhasználása szerint a rögzítőelemeket szén szerkezeti acél rögzítőelemekre, ötvözött szerkezeti acél rögzítőelemekre, rozsdamentes acél rögzítőelemekre, magas hőmérsékletű ötvözet rögzítőelemekre, alumíniumötvözet rögzítőelemekre, titánötvözet rögzítőelemekre, titán-nióbium ötvözet rögzítőelemekre és nemfémes rögzítőelemekre osztják.
6. A fő formázási folyamat módszer szerinti osztályozása
A különböző formázási eljárások szerint a rögzítőelemek feloszthatók zúzógépes rögzítőelemekre (például alumíniumötvözetből készült szegecsek), vágó rögzítőelemekre (például hatszögletű rudak vágása és csavarok, anyák megmunkálása) és vágó gömb alakú rögzítőelemekre (például a legtöbb csavar, csapszeg és nagy záródású csapszeg). A zúzógépes szerelés hideg zúzógépes és meleg (meleg) zúzógépes szerelésre osztható..
7. Osztályozás a végső felületkezelési állapot szerint
A végső felületkezelési állapotuk különbsége szerint a rögzítőelemeket kezeletlen és kezelt rögzítőelemekre osztják. A kezeletlen rögzítőelemek általában nem esnek át semmilyen speciális kezelésen, és a formázási és hőkezelési folyamatok utáni szükséges tisztítás után raktározhatók és szállíthatók. A rögzítőelemek kezelése, a felületkezelés típusa a rögzítőelemek felületkezeléséről szóló fejezetben részletesen ismertetésre kerül. A horganyzott rögzítőelemeket cinkbevonatú rögzítőelemeknek, a kadmiumbevonatú rögzítőelemeket kadmiumbevonatú rögzítőelemeknek, a rögzítőelemek oxidációja utáni oxidációja utáni rögzítőelemeknek nevezzük. És így tovább.
8. Szilárdság szerinti osztályozás
A különböző szilárdságok szerint a rögzítőelemeket kis szilárdságú, nagy szilárdságú, nagy szilárdságú és ultra nagy szilárdságú rögzítőelemekre osztják, 4 kategóriába sorolva. A rögzítőelem-ipar a 8,8 alatti mechanikai tulajdonságokkal rendelkező vagy 800 MPa-nál kisebb névleges szakítószilárdságú rögzítőelemekhez, az úgynevezett kis szilárdságú rögzítőelemekhez, a 8,8 és 12,9 közötti mechanikai tulajdonságokkal rendelkező vagy 800 MPa-1200 MPa közötti névleges szakítószilárdságú rögzítőelemekhez, a nagy szilárdságú rögzítőelemekhez, az 1200 MPa-1500 MPa közötti névleges szakítószilárdságú rögzítőelemekhez, az 1500 MPa-nál nagyobb névleges szakítószilárdságú rögzítőelemekhez, az ultra nagy szilárdságú rögzítőelemekhez szokott.
9. Vizsgálja meg a munkaterhelés besorolásának jellegét
A terhelés jellege szerint a rögzítőelemeket két kategóriába sorolják: húzó- és nyírószilárdságúakra. A húzószilárdságú rögzítőelemek főként húzóterhelésnek vagy húzó-nyíró összetett terhelésnek vannak kitéve; a nyírószilárdságú rögzítőelemek főként nyíróterhelésnek vannak kitéve. A húzó- és nyírószilárdságú rögzítőelemek névleges rúdátmérő-tűrése és menetes rögzítőelemek menethossza stb. Van néhány különbség.
10. Osztályozás az összeszerelési művelet követelményei szerint
Az összeszerelési műveleti követelmények különbségei szerint a rögzítőelemeket egyoldalas csatlakozóelemekre (más néven vak csatlakozóelemekre) és kétoldalas csatlakozóelemekre osztják. Az egyoldalas csatlakozóelemeket csak az egyik oldalra kell csatlakoztatni a művelet befejezéséhez.
11. Osztályozás aszerint, hogy a szerelvény szétszerelhető-e vagy sem
Attól függően, hogy a szerelvény szétszerelhető-e vagy sem, a rögzítőelemeket levehető és nem levehető rögzítőelemekre osztják. A levehető rögzítőelemek olyan rögzítőelemek, amelyeket szét kell szerelni, és az összeszerelés után használat közben is szétszerelhetők, például csavarok, csavaranyák, alátétek stb. A nem levehető rögzítőelemek olyan összeszerelt elemekre vonatkoznak, amelyeket a használat során nem kell szétszerelni; szét kell szerelni, az ilyen típusú rögzítőelemek is szétszerelhetők, de gyakran ahhoz vezetnek, hogy a rögzítőelemek vagy a rendszerhez tartozó összekötőelemek nem használhatók fel újra a rögzítőelemek sérülése miatt, beleértve a különféle szegecseket, nagy reteszelőképességű csavarokat, csapokat, nagy reteszelőképességű anyákat stb.
12. Műszaki tartalom szerint kategorizálva
A különböző műszaki tartalom szerint a rögzítőelemeket 3 szintre osztják: alsó kategóriás, középkategóriás és felső kategóriás. A rögzítőelem-iparban a legmagasabb jelölési pontosság nem haladja meg a 7-et, a szilárdság kevesebb, mint 800 MPa, az úgynevezett alsó kategóriás rögzítőelemek pedig technikailag kevésbé nehezek, alacsonyabb technológiai tartalommal és kevesebb hozzáadott értékkel rendelkeznek; a legmagasabb jelölési pontosság 6 vagy 5, a szilárdság 800 MPa és 1200 MPa között van, az anyag bizonyos követelményeket támaszt, az úgynevezett középkategóriás rögzítőelemek pedig bizonyos fokú műszaki nehézséggel és egyéb műszaki tartalommal rendelkeznek. A rögzítőelemek bizonyos műszaki nehézségekkel, bizonyos műszaki tartalommal és hozzáadott értékkel rendelkeznek; a legmagasabb jelölési pontosság több mint 5 szint, a szilárdság több mint 1200 MPa, a kifáradásgátló, a hőálló kúszásgátló vagy a speciális korróziógátló és kenési követelmények, mint például a felső kategóriás rögzítőelemek, technikailag nehezek, magas műszaki tartalommal és hozzáadott értékkel rendelkeznek.
A rögzítőelemek kategorizálásának számos más módja is van, például a rögzítőelemek fejszerkezete szerinti osztályozás stb., amelyeket nem sorolunk fel. Az anyagok, a berendezések, a rendszerek és a folyamatok folyamatos innovációjával az emberek új rögzítőelem-osztályozási módszereket fognak kidolgozni.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 11.
