Bevezetés

A vállalatok és a kormányok egyre inkább felismerik, hogy sürgősen foglalkozni kell az éghajlatváltozással és csökkenteni kell az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. Az Európai Unió (EU) kulcsszerepet játszik a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekben, különféle szakpolitikákat és szabályozásokat hajt végre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás megkönnyítése érdekében. Az egyik legújabb szabályozás a Carbon Border Adjustment Mechanism (CBAM).

A CBAM-javaslat jelentős lépés az EU éghajlat-politikai céljainak elérése felé, amelyek magukban foglalják az ÜHG-kibocsátás legalább 55%-os csökkentését 2030-ig. Az Európai Bizottság 2021 júliusában terjesztette elő, és 2023 májusában lépett hatályba. Ebben a blogban a CBAM legfontosabb jellemzőit, működését, valamint a vállalkozásokra és a kereskedelemre gyakorolt ​​lehetséges hatásait tárgyaljuk.

Mik a CBAM céljai?

A CBAM-ot a szénszivárgás problémájának megoldására tervezték, amikor a vállalatok áthelyezik tevékenységeiket olyan országokba, ahol laza környezetvédelmi szabályozások érvényesülnek, hogy elkerüljék a saját országuk klímapolitikájának való megfelelés költségeit. Ha a termelést olyan országokba helyezik át, ahol alacsonyabbak az éghajlati előírások, az a globális ÜHG-kibocsátás növekedéséhez vezethet. A szénszivárgás hátrányos helyzetbe hozza azokat az uniós iparágakat is, amelyeknek meg kell felelniük az éghajlat-politikának.

Az EU célja a szénszivárgás megakadályozása azáltal, hogy az importőröket kötelezi az EU-ba importált áruk előállításával kapcsolatos kibocsátások megfizetésére. Ez arra ösztönözné az EU-n kívüli vállalatokat, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat és áttérjenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra. A vállalatoknak fizetniük kellene a szénlábnyomukért, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el. Ez kiegyenlítené a versenyfeltételeket azon uniós iparágak számára, amelyeknek meg kell felelniük az EU szigorú éghajlat-politikájának, és megakadályozná, hogy alákínálja őket az alacsonyabb környezetvédelmi előírásokat alkalmazó országokban előállított import.

Nemcsak ez, hanem a CBAM további bevételi forrást jelentene az EU számára, amelyet az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására és a zöld gazdaságra való átállás támogatására lehetne fordítani. 2026 és 2030 között a CBAM várhatóan átlagosan évi 1 milliárd euróra becsülhető bevételt generál az EU költségvetésében.

CBAM: Hogyan működne?

A CBAM előírná az importőröknek, hogy fizessenek az EU-ba importált áruk előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásért, ugyanazt a módszert alkalmazva, mint az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS) az uniós gyártókra. A CBAM úgy működne, hogy megkövetelné az importőröktől, hogy elektronikus tanúsítványokat vásároljanak az importált áruk előállításával kapcsolatos kibocsátások fedezésére. E tanúsítványok ára az ETS szerinti szén-dioxid-áron alapulna.

A CBAM árképzési mechanizmusa hasonló lenne az ETS-hez, fokozatos bevezetési időszakkal és a termékek lefedettségének fokozatos növelésével. A CBAM kezdetben olyan áruk importjára vonatkozik, amelyek nagy szén-dioxid-kibocsátásúak, és amelyeknél a legnagyobb a szénszivárgás kockázata: cement, vas és acél, alumínium, műtrágyák, villamos energia és hidrogén. A hosszabb távú cél a CBAM hatókörének fokozatos kiterjesztése az ágazatok széles skálájára. A CBAM átmeneti időszaka 2023. október 1-jén kezdődött és 2026. január 1-jéig tart, amikor is az állandó rendszer hatályba lép. Ebben az időszakban az új szabályok hatálya alá tartozó áruimportőröknek csak az importjukba ágyazott ÜHG-kibocsátást (közvetlen és közvetett kibocsátást) kell jelenteniük, pénzügyi kifizetések vagy kiigazítások nélkül. A fokozatos bevezetés időt adna az importőröknek és az exportőröknek az új rendszerhez való alkalmazkodásra, és biztosítaná az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való zökkenőmentes átmenetet.

Hosszú távon a CBAM minden, az EU-ba importált, az ETS hatálya alá tartozó árut lefedne. Ez azt jelenti, hogy minden olyan termékre vonatkozik, amely gyártási folyamata során ÜHG-t bocsát ki, származási országától függetlenül. A CBAM azt is biztosítaná, hogy az importőrök fizessenek az importált áruk előállításához kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásért, ami arra ösztönözné a vállalatokat, hogy csökkentsék szénlábnyomukat és áttérjenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra.

A CBAM alól azonban van néhány kivétel. Például az egyenértékű szén-dioxid-árazási mechanizmusokat bevezetett országokból származó behozatal mentesülne a CBAM alól. Ezenkívül a kis importőrök és exportőrök, amelyek egy bizonyos küszöbérték alá esnek, szintén mentesülnének a CBAM alól.

Mi a CBAM lehetséges hatása?

A CBAM-javaslat várhatóan jelentős hatással lesz a szén-dioxid-árazásra és a kibocsátáskereskedelemre az EU-ban. Azzal, hogy az importőröknek szén-dioxid-tanúsítványokat kell vásárolniuk az importált áruk előállításával kapcsolatos kibocsátások fedezésére, a CBAM új keresletet teremtene a szén-dioxid-tanúsítványok iránt, és potenciálisan növelné a szén árát az ETS-ben. E tekintetben a CBAM várhatóan hozzájárul az ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez. A CBAM környezetre gyakorolt ​​hatása azonban a szén árától és a termékek lefedettségétől függ.

A CBAM hatása a nemzetközi kereskedelmi és éghajlati megállapodásokra még mindig bizonytalan. Egyes országok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a CBAM megsértheti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapelveit. Az EU azonban kijelentette, hogy a CBAM teljes mértékben megfelel a WTO szabályainak, és összhangban van a tisztességes verseny és a környezetvédelem elveivel. Ezenkívül a CBAM potenciálisan ösztönözhet más országokat saját szén-dioxid-árazási mechanizmusaik bevezetésére, és hozzájárulhat az ÜHG-kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez.

Következtetés

Összefoglalva, a CBAM jelentős lépést jelent az EU éghajlat-politikai céljainak elérése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása felé az uniós iparágak számára. A kibocsátásáthelyezés megakadályozásával és a vállalatok szénlábnyomuk csökkentésére való ösztönzésével a CBAM növelné az EU kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseinek hatékonyságát, és hozzájárulna az ÜHG-kibocsátás csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekhez. A CBAM-nak a szén-dioxid-árazásra, a kibocsátáskereskedelemre, a nemzetközi kereskedelemre és a környezetre gyakorolt ​​hatása azonban a végrehajtás részleteitől, valamint a többi ország és az érdekelt felek válaszától függ.