Bevezetés

A vállalatok és a kormányok egyre inkább felismerik az éghajlatváltozás kezelésének és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésének sürgető szükségességét. Az Európai Unió (EU) kulcsszereplő a globális kibocsátáscsökkentési erőfeszítésekben, és különféle politikákat és szabályozásokat hajt végre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés megkönnyítése érdekében. Az egyik legújabb szabályozás a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítására szolgáló mechanizmus (CBAM).

A CBAM javaslat jelentős lépés az EU éghajlat-változási céljainak elérése felé, amelyek magukban foglalják az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-os csökkentését 2030-ig. Az Európai Bizottság 2021 júliusában terjesztette elő, és 2023 májusában lépett hatályba. Ebben a blogbejegyzésben a CBAM főbb jellemzőit, működését, valamint a vállalkozásokra és a kereskedelemre gyakorolt ​​lehetséges hatását fogjuk megvitatni.

Mik a CBAM céljai?

A CBAM-ot a szén-dioxid-szivárgás problémájának kezelésére dolgozták ki, ami akkor fordul elő, amikor a vállalatok laza környezetvédelmi szabályozással rendelkező országokba helyezik át működésüket, hogy elkerüljék a saját országuk éghajlat-politikájának való megfelelés költségeit. A termelés alacsonyabb éghajlat-politikájú országokba való áthelyezése a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezethet. A szén-dioxid-szivárgás hátrányos helyzetbe hozza azokat az uniós iparágakat is, amelyeknek meg kell felelniük az éghajlat-politikának.

Az EU célja a szén-dioxid-szivárgás megakadályozása azáltal, hogy az importőröket kötelezi az EU-ba importált áruk előállításával járó kibocsátások megfizetésére. Ez ösztönözné az EU-n kívüli vállalatokat szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre. A vállalatoknak fizetniük kellene a szénlábnyomukért, függetlenül attól, hogy hol működnek. Ez egyenlő versenyfeltételeket teremtene az EU szigorú éghajlat-politikáit betartó uniós iparágak számára, és megakadályozná, hogy az alacsonyabb környezetvédelmi előírásokat alkalmazó országokban előállított import alákínálja őket.

Ráadásul a CBAM további bevételi forrást teremtene az EU számára, amelyet az éghajlat-politikai fellépés finanszírozására és a zöld gazdaságra való áttérés támogatására lehetne felhasználni. 2026 és 2030 között a CBAM várhatóan átlagosan évi 1 milliárd eurós bevételt generál az uniós költségvetés számára.

CBAM: Hogyan működne?

A CBAM előírná az importőrök számára, hogy fizessenek az EU-ba importált áruk előállításával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátásért, ugyanazon módszertan alapján, amelyet az uniós termelőkre alkalmaznak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) keretében. A CBAM úgy működne, hogy előírná az importőrök számára, hogy elektronikus tanúsítványokat vásároljanak az importált áruk előállításával kapcsolatos kibocsátások fedezésére. Ezen tanúsítványok ára az ETS szerinti szén-dioxid-áron alapulna.

A CBAM árképzési mechanizmusa hasonló lenne az ETS-hez, fokozatos bevezetési időszakkal és a termékek lefedettségének fokozatos növelésével. A CBAM kezdetben a szén-dioxid-intenzív és a szén-dioxid-áthelyezés legnagyobb kockázatának kitett áruk importjára vonatkozik: cement, vas és acél, alumínium, műtrágyák, villamos energia és hidrogén. A hosszú távú cél a CBAM hatályának fokozatos kiterjesztése az ágazatok széles skálájára. A CBAM átmeneti időszaka 2023. október 1-jén kezdődött és 2026. január 1-jéig tart, amikor az állandó rendszer hatályba lép. Ebben az időszakban az új szabályok hatálya alá tartozó áruk importőreinek csak az importjukba ágyazott ÜHG-kibocsátásokat (közvetlen és közvetett kibocsátások) kell jelenteniük, pénzügyi kifizetések vagy kiigazítások nélkül. A fokozatos bevezetés időt adna az importőröknek és az exportőröknek az új rendszerhez való alkalmazkodásra, és biztosítaná a zökkenőmentes átmenetet az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra.

Hosszú távon a CBAM (Közösségi Bizottság) az EU-ba importált, az ETS hatálya alá tartozó összes árura vonatkozna. Ez azt jelenti, hogy minden olyan termék, amelynek előállítási folyamata során üvegházhatású gázok kibocsátása történik, a származási országtól függetlenül a szabályozás hatálya alá tartozna. A CBAM azt is biztosítaná, hogy az importőrök fizessenek az importált áruk előállításával járó szén-dioxid-kibocsátásért, ami ösztönözné a vállalatokat szénlábnyomuk csökkentésére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésre.

Vannak azonban kivételek a CBAM alól. Például az olyan országokból származó import, amelyek egyenértékű szén-dioxid-árazási mechanizmusokat vezettek be, mentesülne a CBAM alól. Ezenkívül a bizonyos küszöbérték alá eső kis importőrök és exportőrök is mentesülnének a CBAM alól.

Mi a CBAM lehetséges hatása?

A CBAM-javaslat várhatóan jelentős hatással lesz a szén-dioxid-árazásra és a kibocsátáskereskedelemre az EU-ban. Azzal, hogy az importőröket szén-dioxid-tanúsítványok vásárlására kötelezné az importált áruk előállításával kapcsolatos kibocsátások fedezésére, a CBAM új keresletet teremtene a szén-dioxid-tanúsítványok iránt, és potenciálisan növelné a szén-dioxid árát az ETS-ben. E tekintetben a CBAM várhatóan hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez. A CBAM környezetre gyakorolt ​​hatása azonban a szén-dioxid árától és a termékek lefedettségétől függne.

A CBAM hatása a nemzetközi kereskedelemre és az éghajlat-változási megállapodásokra továbbra sem egyértelmű. Egyes országok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a CBAM sértheti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alapelveit. Az EU azonban kijelentette, hogy a CBAM teljes mértékben megfelel a WTO szabályainak, és összhangban van a tisztességes verseny és a környezetvédelem elveivel. Ezenkívül a CBAM potenciálisan ösztönözhet más országokat saját szén-dioxid-árazási mechanizmusaik bevezetésére, és hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló globális erőfeszítésekhez.

Következtetés

Összefoglalva, a CBAM jelentős lépést jelent az EU éghajlat-változási céljainak elérése és az uniós iparágak számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása felé. A kibocsátásáthelyezés megelőzésével és a vállalatok szénlábnyomuk csökkentésére való ösztönzésével a CBAM fokozná az EU kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseinek hatékonyságát, és hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló globális erőfeszítésekhez. A CBAM szén-dioxid-árazásra, kibocsátáskereskedelemre, nemzetközi kereskedelemre és környezetre gyakorolt ​​hatása azonban a végrehajtás részleteitől, valamint más országok és érdekelt felek válaszaitól függ.