Nem sokkal karácsony előtt az Európai Bizottság bejelentette, hogy dömpingellenes vizsgálatot indít (2020/C 442/06) a Kínai Népköztársaságból importált egyes acél kötőelemek ellen.
A vizsgált termékek jelenleg a 7318 12 90, 7318 14 91, 7318 14 99, 7318 15 58, 7318 15 58, 7318 15 68, 7318 15 82, 7318 15 82, 7318 15 88, 7318 15 88s, 7318 15 88s KN-kódok alá tartoznak 19 és 7318 15 15 95 89), ex 7318 21 00 (TARIC-kódok 7318 21 00 31, 7318210039, 7318210095 és és 7318210098) és ex 7318210098 (Taric-kódok 7318210098) és ex 7318210098 31, 7318 22 00 39, 7318 22, 7318 222,7318 222, 222, 7318, 7318, 7318, 7318, 7318, 7318, 7318, 2827, 7318, 2822, 7318, 7318 22 22 7318 22 22 7318 22 22 7318 22 22 7318 22 222 7318 22 222 7318 22 222 7318 22 22 222 73218 22 22 222 218 28).
A Fastener + Fixing Magazine meghívta az Európai Kötőelem-forgalmazók Szövetségét (EFDA), amely az ipari kötőelemek importőreit és beszállítóit képviseli Európa-szerte, valamint az Európai Ipari Kötőelem Intézetet (EIFI), az alátétek, anyák, csavarok, csavarok, csavarok, szegecsek és egyéb gépészeti kötőelemek gyártóinak elismert európai kereskedelmi szövetségét – Küldjön be egy cikket, amely tükrözi tagjainak véleményét.
Az EIFI visszautasította az ajánlatot, és nem kommentálta a vizsgálatot. Az EFDA azonban a következő cikkeket kínálja:
2020. december 21-én az Európai Bizottság közleményt adott ki a Kínai Népköztársaságban gyártott egyes acél kötőelemek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárások bevezetéséről. A 2009-es 85 százalékos dömpingellenes vám nagyon ismerősnek tűnik. Erre a folyamatra minden résztvevő jól emlékszik: 2016 februárjában a WTO hirtelen eltörölte a vámokat, miután Kína pert indított, és kimondta, hogy az uniós intézkedések sértik a WTO-jogot.
Az EFDA szemszögéből az európai rögzítőelem-ipar (EIFI) panaszának legszembetűnőbb problémája az, hogy az EU kötőelem-gyártóinak az elmúlt években okozott károk nagy részét Kínán kívüli fejlesztések okozták. Legkésőbb 2019-től romlani kezdett a rendelési helyzetük a fontos vevői iparágak – különösen a gyenge autóipar – kötőelemek iránti keresletének csökkenése miatt. Az iparban az elmúlt években felhalmozott termelőkapacitást nem lehet kihasználni, sőt egyes cégek csődbe is mennek, és vannak olyan cégek, amelyek továbbra is kellő jövedelmezőséggel működhetnek tovább.
A 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó vizsgálati időszakkal, valamint a 2017. január 1-jétől a Bizottság által meghatározandó vizsgálat befejezéséig tartó, az uniós iparágat ért károk mérlegelésére vonatkozó időszakkal a Covid-19 Impact Pandémia az uniós kötőelemek iparágában teljesen új minőséget ad az uniós gyártók jelenlegi gazdasági helyzetének megítélésében.
Az EFDA mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a dömpingellenes intézkedések megzavarhatják az európai ellátási láncokat egy olyan kritikus időszakban, amikor az iparágnak a Covid-19-válságból való kilábalásra kell összpontosítania a munkahelyek védelme és a globális versenyképesség megőrzése érdekében. A koronavírus-járvány hatással volt az európai ellátási láncokra, különösen az elmúlt hetekben, mivel a szállítókonténerek globális hiánya jelentős késéseket okozott a termékek európai piacokra való eljuttatásában. Már a dömpingellenes vizsgálat puszta bejelentése is azonnali negatív hatással lehet az ellátási láncra. Az importőröknek most mérlegeniük kell, hogy képesek-e vámok előtt importálni árukat, visszavásárolni azokat az amúgy is szűk kínálati piacon, és el kell magyarázniuk a vásárlóknak, hogy a fuvarozási és nyersanyagköltségek jelentős inflációs nyomása mellett további emelések várnak rájuk.
Az ellátási lánc középpontjában elválaszthatatlan szerepet betöltő európai kötőelem-forgalmazók valóban áthidalják az ipart és az építőiparot egy olyan Európában, amely semmiképpen sem kis iparág. Főleg kis- és közepes méretű forgalmazók, több mint 130 000 különböző kötőelemet és kötőelemet szállítanak, több mint 2 milliárd eurós készlettel rendelkeznek, több mint 44 000 alkalmazottat foglalkoztatnak, éves összforgalom több mint 10 milliárd euró.
Ezek a számok azonban még jobban megsokszorozódnak, ha az importált kötőelemek felhasználóiról van szó. Az olyan fontos európai iparágak, mint az autóipar, az építőipar, a bútoripar, a könnyű- és nehézgépgyártás, a megújuló energiaforrások, a barkácsolás és a kézművesség teljes mértékben függenek az importőrök, nagykereskedők és forgalmazók által irányított és koordinált globális kötőelem-ellátási láncoktól. Ha a Bizottság dömpingellenes vámok kivetése mellett dönt, ezek és sok más iparág is megsínyli a kötőelemek magasabb árait, mivel az európai kötőelem-kereskedőknek az importált kötőelemek magasabb költségét vásárlóikra kell hárítaniuk.
A Kínából származó kötőelemek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok nem az emelkedő kötőelemek az egyetlen negatív hatása az uniós ipar globális versenyképességére és hatékonyságára. A tarifák veszélyeztetik az EU-ból származó szállításokat, mivel a legtöbb rögzítőelem Kínából érkezik, más országok pedig nem rendelkeznek megfelelő kapacitással. Bizonyos termékcsoportok esetében, amelyek Ázsiában vagy Európában nem elérhetők, továbbra is Kína marad az egyedüli beszerzési forrás. A dömpingellenes vámoknak közvetlen hatása lesz az árak emelésére. Az ázsiai országok korlátozott gyártókapacitása miatt csak magasabb áron lehet más ázsiai országokba költözni. Az olyan országokban, mint Tajvan és Vietnam, egyébként is korlátozottak az Egyesült Államokban tapasztalható megnövekedett kereslet miatt, ami a Trump-kormányzat elbukott protekcionista kereskedelmi politikájának egyenes következménye. A kínai kötőelemekre kivetett amerikai védővámokra válaszul az amerikai vállalatoknak más ázsiai országokból kell beszerezniük.
Végül az európai rögzítőelem-forgalmazók nem látnak okot arra, hogy az európai gyártóktól elvárják, hogy az eltűnőben lévő kínai piacot hazai termékekre cseréljék, mivel a szabványos alkatrészeket nem Európában gyártják. Az érintett KN-kódok alá tartozó termékek szabványos és speciális alkatrészeket tartalmaznak. Az európai kötőelemek gyártása hosszú ideje elsősorban a magas hozzáadott értékű, egyedi gyártású termékekre összpontosított, nem pedig a szabványos kötőelemekre, és vagy konkrét nagyméretű, szűk körű fogyasztói iparágakra, vagy kis volumenű, gyorsan reagáló gyártási résekre összpontosított. Az Ázsiából importált szabványos kötőelemeket ipari és lakossági fogyasztásra egyáltalán nem gyártják Európában. Ez idővel nem fog változni, mivel a kereskedelmi védelmi intézkedések nem tudják egyszerűen „visszaforgatni az időt”. A történelem bebizonyította, hogy a kötőelemek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok nem érintik az EU termelési bázisát. Ez nyilvánvalóvá vált, amikor 2009-ben dömpingellenes vámot vetettek ki a Kínából származó kötőelemek behozatalára, indokolatlanul magas, 85%-os vámtarifával, ami a kötőelemek országból történő behozatalának teljes megszűnéséhez vezetett. Az európai gyártók azonban ahelyett, hogy az alacsonyabb értékű szabványos termékek gyártására fektettek volna be, a magasabb hozzáadott értékű alkatrészek gyártására koncentráltak és fektettek be. Mivel a Kínából érkező behozatalt blokkolták, a kereslet más kulcsfontosságú ázsiai források felé terelődött. A 2009-2016-os tarifákból aligha részesült egyetlen cég – legyen az gyártó, importőr vagy fogyasztó –, de sok jelentős negatív hatás érte.
A kötőelem-forgalmazók Európa-szerte eltökélt szándéka, hogy megakadályozzák ugyanazokat a hibákat, amelyeket az Európai Bizottság a múltban elkövetett a kötőelemek importjával. Az EFDA elvárja a Bizottságtól, hogy kellő figyelmet szenteljen minden félnek – a gyártóknak, az importőröknek és a fogyasztóknak. Ha igen, akkor biztosan jó eredményt érünk el a folyamat során. Az EFDA és partnerei nagyon magas követelményeket állítottak maguk elé.
Will 2007-ben csatlakozott a Fastener + Fixing Magazine-hoz, és az elmúlt 15 év során a rögzítőelem-ipar minden aspektusával találkozott – interjúkat készített az iparág kulcsfontosságú szereplőivel, valamint meglátogatta vezető cégeket és kereskedelmi kiállításokat szerte a világon.
Will kezeli a tartalomstratégiát minden platformon, és szószólója a magazin elismert magas szerkesztői normáinak.
Feladás időpontja: 2022. december 09
